péntek, július 08, 2005
eheh, ha fociznék, akkor azt mondanám, h luftot rúgtam. akit múlt szombaton a kórházból esküvőre vittünk, azt kellett volna hazavinni. közben agyonidegeskedte magát, h mikor érünk oda. haditerv az volt, h bemegyek nagyihoz, ahol anyámmmal találkoztam volna, elvisszük haza akit kell, majd mi is jövünk. valójában így nézett ki: lecsúsztam a jóbarátokról, mert a 20 perces utat egy óra alatt tettem meg. iszonyat nagy dugó volt. utána még kétszer találkoztam kisebb sorral, nagyanyámék előtti saroknál elütöttek egy ember, amikor meg leparkoltam, közben egy nő csattant a kocsijával. úgy látszik ő se tud parkolni. felmentem nagyimhoz, ott megnéztem az első jóbarátok végét, meg a 2. elejét. addigra anyám is odaért, és már indultunk is, mert nagyim nagyon noszogatott, h induljunk. elmentünk a kórházba, és kiderült, h a rokon már hazament, mert nem tudott várni. én elhiszem, h unatkozik, meg minden, de várjon már meg, ha megyünk érte. ha megígértük, akkor megyünk. ráadásul nem hip-hop vagyunk ott, mivel anyám a város másik végéről jön. én dettó. de hát így járt. hazafelé megint sor volt, páran úgy gondolták, h a záróvonalon nyugodtan megfordulhatnak, a 70-es korlátozó tábla ellenére. majd csattanak, aztán meglátják, h mi a helyzet. a legjobb, h azért volt sor, mert ahol ők csalni akartak, az az út tuti le van zárva, azért jöttek erre a többiek. majd megszívják eheh. itthon meg nem votl pakolóhely, csak a világ végén, de legalább a barmomarcú szomszéd csávó is megszopta.
